A mobil nézet még fejlesztés alatt!
>> váltás asztali nézetre <<

Impedanciamérés ARTA Steps szoftverrel

Impedanciamérés Steps-el

Mért fájlok megadása:

Mérési összeállítás:

Ω

Járulékos (nem kötelező) beállítások:

nH

Sajnos tesztelés folyamán nem találtam olyan interpolációs algoritmust, amvel sávszéleken (pláne alacsony frekevencián) tökéletesen számolna. A legjobban olyan lineáris interpolációval működik, amely az amplitúdó (erősítés) tengelyet lineárisan, a frekvenciatengelyt pedig logaritmikusnak tekinti. Teljesen pontos eredményt csakis akkor várhatunk, ha a kalibráció- és a tényleges mérés frekvenciaértékei egybeesnek. Érdemes tehát több kalibrálógörbét felvenni és előre lementeni, majd mindig azt választani, amivel a fenti kritérium teljesül. Így felvehetünk 5, 10, 20 Hz-től induló kalibrálóméréseket, ekkor ha a mérés is ezeken a frekvenciákon indul, már azonosak lesznek a frekvenciaértékek (azonsan növekszik, mindig ugyanolyan frekvenciákat számol a Steps) Megjegyzem amúgy, hogy a hiba nem kritikus, tized ohmokban és 1-2 fokban mutatkozik csak meg, de csak ott, ahol még nem lineáris a kártya együttfutása) Sajnos itt a pontosság nagyon fontos, nem lehet közelítő interpolációs függvényekre bízni!

Ez a kalkulátor ARTA Steps programmal felvett -értelemszerűen az impedanciamérés sematikájának megfelelő mérési összeállításon- frekvenciaátvitelből számítja ki a kérdéses elem impedanciamenetét. Miért is (vagy inkább mikor) jó ez nekünk, miért nem jó az erre kitalált Limp?

A dolog mellett szól:

  • 192kHz-es mintavételezés is beállítható, 90kHz-ig terjedő mérési frekvencia-tartomány. (Sajnos valamiért a Limp 96kHz-nél magasabb mintavételezésre nem állítható be)
  • zaj helyett szinuszjeles kalibrálás: pontosabb, teljesen „zizimentes” kalibrálógörbe, ami különöseb T/S méréshez hasznos
  • a kalibráló mérést elég csak egyszer elvégezni, utána csak csatolni kell a mérés frd fájlját (A Limp nem menti a kalibrációt, így minden indításakor kell kalibrálómérést végezni)
  • feszültséggenerátoros mérést is támogat (pl. LspLAB-os mérőkapcsolás, vagy Gilszki-féle Méricske)
  • a mérőkábel ohmos ellenállásának és induktivitásának kompenzálására is van lehetőség (igaz, ezt az új Limp verzió is tudja)

A dolog ellen szól:

  • több mókolás van vele, ezért kényelmetlenebb használni, mint a Limpet
  • a léptetett szinuszjeles mérés miatt hosszúra nyúlhat a mérési idő, de ez a Limp-nél sincs másképp, ha szinusszal mérünk ott is
  • nem fog magától T/S-t számolni, ez rád vár (Én amúgy is mindig kézzel számolom)

A szkript használata

Kalibrálás

Mindenek előtt egy kalibráló görbét kell felvenni a hangkártya sztereóegyüttfutásáról. Szükség esetén ebbe bele kell essen a mérőkör esetleges elemeinek frekvenciamenet módosító hatásából fakadó hibák (ellenállásosztók, mérőjel-előerősítő). Arta kábel/box esetén gyakorlatilag ez a CAL üzemmódban történő mérést jelenti. Ilyen a Limp-nél is van, az más kérdés, hogy nem látjuk, hogy mit mért a szoftver, és nem tudjuk menteni/visszatölteni se. Itt egy sima átvitelmérést kapunk, melyet exportálhatunk .frd formátumba (figyelem, a szkript jelenleg csak ezt eszi meg, nem próbálgatja kitalálni, hogy pont, vagy vessző a tizedesjel, valamint TAB, vessző, pontosvessző, vagy szóköz-e a mezőelválasztó karakter! A tizedesjel szigorúan pont, mezőelválasztó szigorúan TAB és az utolsó sor végén is kell hogy legyen Enter! Ezt csak azért mondom, hogy ha beleszerkesztenél, vagy nem Limpből származó frd-t próbálsz be, akkor ezeket ellenőrizd.) A kalibráló frd-t a szkript ugyenezen nevű beviteli mezőjén kell betallózni. Mint a fenti pro/kontra listában is írtam, ha egyszer megmértük a kalibrálógörbét, akkor azt akárhány alkalommal újrahasználjuk, nem kell mindig újramérni, legfeljebb, ha valami változás történik a mérőkörben (másik ugyanolyan hangkártya, mérkapcsolás esetén is!) Ami a Steps beállítását illeti: dual ch mérést kérünk tőle, és meg kell adni a referencia csatornát, vagyis ha pl a bal csatorna a mérésé, akkor a jobb a referencia, és ezt kell kiválasztani. Kalibráláskor mindenképpen válasszuk a legnagyobb felbontást (1/48-ad pont/oktáv) és legnagyobb frekvenciaátfogást (192kHz-es mintavételkor 5-90000Hz, 96kHz-nél 5-45000Hz). Ellenőrizzük, hogy a szoftver a megfelelő mintavételi frekvenciával fog-e dolgozni.

Mérés

Méréskor szintén mindenben úgy járunk el, mintha a Limp-el mérnénk. A várhatóan hosszú mérési idő miatt célszerűen válasszuk meg a mérési felbontást és tartományt. A felbontásban nem érdemes (időt) spórolni, legyen itt is 1/48 oktávos! Mérési tartománynak viszont lehet kisebbet is választani, pl. T/S méréshez elég lehet 5-200Hz. Ami fontos, hogy ha a mérési tartomány úgymond kilóg a kalibrálási tartományból, akkor a szkript hibaüzenetet fog visszaküldeni! (pl. ha 10Hz-től megy a kalibrálógörbe, de 5Hz-től a mérés, vagy 45kHz-en vége a kalibrációnak, de még 90khz-ig megy a mérés) Ha valami folytán csak kicsi a különbség, pl. 5.154Hz a kalibráció első sora, de 5.012Hz a mérésé, akkor töröljük ki a lelógó sort a mérés frd elején, bár elvben ilyen eset nem történhet. A mérést is exportáljuk frd-be, és betallózzuk a szkriptbe. Érdemes lehet a Steps torzításmérési funkciójára is vetni egy pillantást, ha túl nagy, vagy csak bizonyos frekirészen túl nagy, akkor lehet hogy klippelés történt, de az is lehet, hogy a hangszóró mérés közben átlépte az xlin tartományt!

Lehet, hogy ezzel a módszerrel tanulmányozni fogom ezt a dolgot; szándékosan nagy jellel túlléptetem méréskor a hangszórót xlin-el, és talán található így olyan módszer, amivel méréssel -még ha csak nagyjából is- de meghatározható xmax!)

A fájlok betallózása után a mérési összeállítást, és annak paramétereit kell megadni. Elsőként a mérési elrendezést kell kiválasztani (áramgenerátoros, vagy feszültséggenerátoros). Áramgenerátoros esetnél csak egy paraméter megadása szükséges, az Rs soros mérőellenállás értéke Ohmban. Feszgenerátoros módnál a soros ellenállás rendszerint nagyon kicsi, 1Ω alatt szokott lenni, így itt mΩ mértékegységgel kell beírni az értékét. A kis (tipikusan 50-100mΩ) mérőellenállásról nagyon kis jel vehető le, erősítésre szorulhat. Az erősítő erősítését az A1 mezőben kell megadni arányszámmal, azaz nem dB-ben (pl. 5-szörös erősítéskor 5-öt) Ha nincs erősítő, akkor 1-et írjunk be. A méréskor a teljesítményjel feszültsége sok esetben nagyobb, mint amit a hangkártya fogadni képes a vonal bemenetére, ilyenkor a mérőkör ellenállásos feszültségosztót is tartalmaz. Ennek elemeit is be tudjuk írni az R1 és R2 mezőkbe. (Könnyíti az azonosítást a baloldali ábra, és a kis piros pont, ami megmutatja, hogy melyik alkatrészhez tartozik az adott mező. Ehhez vigyük az egeret a mező fölé) A feszgenerátoros kapcsolás kalibrálása nem mindig magátol értetődő, előfordulhat, hogy a kalibrálás már magába foglalja az ellenállásosztók osztásarányát is, vagy a jelerősítő erősítését. Ilyenkor amolyan default értéknek az A1-be 1-et és/vagy az ellenállásokhoz pedig semmit (üres mező) kell hagyni. Ha nincs osztó, szintén üresen kell hagyni R1 és R2 mezőket! Egy szó mint száz, a feszgenerátoros mérési módot inkább csak profiknak ajánlom, akik úgy is tudni fogják, hogy mi merre hány méter... Megjegyezném még, hogy áramgenerátoros mérés esetén is szokott lenni ellenállásosztó, de ilyenkor a két csatornán (ref és mérés) ugyanolyan, így a két jel relatív viszonyában nem változtat semmit, valamit ezesetben nem csak lehet, de melegen ajánlott is a kalibrálást az osztó mérkőkörben alkalmazásával végezni.

Opcionálisan megadható még a méréshez használt hangszóróvezeték ellenállása és induktivitása is. Az induktivitás inkább csak nagyobb frekvenciákon és hosszú kábelnél számíthat, ott is csak keveset. Az ellenállást viszont érdemes lehet megadni, pontosabb T/S számítást tesz lehetővé. Ez a funkció már van a Limp új verziójában is. Elvileg a kábelre párhuzamos kapacitást is deklarálhatnánk, de ez csak kéterű kábel esetén számottevő, ilyennel ne mérjünk, használjunk két egyerű kábeldarabot, ami 50-70 centinél nem hosszabb.

Ha kész az űrlap kitöltése, akkor az Indítás gomb elküldi a két fájlt és a paramétereket a php szkriptnek, majd a szerver visszaküld egy .zma fájlt, amit (jóesetben) a böngésző letöltésre fog felajánlani, ez a kiszámolt (azaz az általunk megmért) impedanciagörbe. Az űrlapba beírt adatok egy részét a böngésző kukikban fogja eltárolni, így legközelebb egy kitöltött űrlap fog megjelenni, az utolsó használat adataival. A mentés az Indítás gomb megnyomásakor történik meg. Ha mindkét mérési módot használod, akkor az Rs értéke külön-külön tárolódik ig és ug állapotra is, váltáskor átíródik.

Példaként egy saját mérés 5-90000Hz között:

kép