A mobil nézet még fejlesztés alatt!
>> váltás asztali nézetre <<

Egy VGA2Scart kábel készítésének tapasztalatai

Ezzel a kábellel a PC videokártya VGA kimenete rácsatlakoztatható egy tévé Scart bemenetére RGB jelátvitellel. Régen az szólt a megoldás mellett, hogy a videokártyák többnyire nem rendelkeztek TV-out kimenettel, vagy ha mégis, az gyalázatos képminőséget produkált. Mai kártyák esetében pedig az HDMI csatlakozás jelenléte -a fejlesztők szerint- feleslegessé tette az S-Video csatlakozást, miközben elég sok helyen működik még hagyományos CRT tévékészülék. Ezzel újra reflektorfénybe került ez a csatlakozási lehetőség.

Akár van TV-out a kártyán, akár nincs, a módszer tagadhatatlan előnye a lényegesen jobb képminőség. Nem csak arról van szó, hogy RGB jelátvitel miatt kikerülnek a jelútból a nem kis veszteségű kódolások/dekódolások (színjel kódolása, összetett videojel előállítása), hanem sokkal nagyobb szabadságot kapunk a TV-n megjelenő kép felbontása kapcsán is. Először is, minden felbontás natív! A TV-out virtuális felbontáson alapul, pl. 1024x768 felbontást alkalmaz szoftveresen, de ezt valójában átméretezi a TV-kimenet saját natív (többnyire 720x576) felbontására. Ezzel együtt a képkockasebességet is átkonvertálja, hiszen a virtuális felbontásunkban többnyire 60Hz vagy több a képfrissítési frekvencia, miközben a tv 25 képkockás frissítéssel dolgozik (50 félkép/sec - ld. később).

A VGA kimenetű RGB jel esetén minden felbontás natív és valós képkockasebességű. Természetesen illeszkednie kell a TV technika szabványos időzítéséhez, de ezen szabvány keretein belül többféle felbontást is tudunk készíteni, különféle céloknak megfelelően. (ezekről bővebben később)

Hátrányok között csak a beüzemeléssel járó problémákat lehet megemlíteni, sajnos sok esetben egyáltalán nem is lehet üzemre bírni egy ilyen kábelt. A videokártya (ill. annak illesztőprogramja) vagy megeszi a felkínált egyedi felbontást/időzítést, vagy nem. A hátrányok közt gyakran említik a vibrálásszűrő hiányát is. Ez a jelenség a kép váltottsoros (interlaced) felépítéséből adódó 25Hz-es (NTSC-nél 30Hz) vonali képremegés. Először is kezdjük azzal, hogy rengeteg asztali lejátszóban sem szűrik (vagy inkább csillapítják) ezt a jelenséget. Másrészt pedig egy percig se feledjük, hogy a csillapítást segítő szűrő valójában egy elmosást csinál függőleges irányban, ami a képrészletek elvesztését, a kép felbontásának látható leromlását hozza magával. A gyakorlatban teljes képernyős videó alatt nem zavaró a vonali remegés, legalább is nem zavaróbb, mint amikor TV műsort nézünk, vagy asztali lejátszóval nézzük a filmet, éppen ezért nem nagyon kell foglalkozni vele. Ugyanakkor, léteznek progresszív fél-PAL (half-PAL) időzítések is, melyek esetén teljesen megszűnik a vonali remegés. Igaz, a kép sorainak száma ekkor 576-ról 288-ra csökken, azonban mégsem olyan, mint amikor vibrálásszűrővel romboljuk le a felbontást, mert ott attól még váltottsoros marad a kép, a félképek sorai egymás közé rajzolódnak, amitől egy fátyolos vibrálás mindig marad. Ezeknél az üzemmódoknál viszont a két félkép sorai pontosan egymásra rajzolódnak, igazi progresszív képet alkotva. (oka, hogy ilyenkor nem kerül bele a jelbe a félképváltásokhoz szükséges fél sornyi időzítési hibák) Ekkor már nem 25 képkocka/másodperc 50Hz-es interlaced, hanem 50 képkocka/másodperc 50Hz-es progressziv képről beszélkünk, vagyis a két félkép itt már két külön teljes kép! Példaként említhető sok régi TV-re köthető játék és számítógép, melyeknél -aki emlékszik rájuk- nem remegett a kép! (pl. Commodore 64 számítógép)

A kép átvitele RGB analóg jelek tekintetében pofon egyszerű, a jelszintek és az illesztési impedanciák azonosak, így csak át kell vezetni kábelen, nincsenek közbenső kiegészítő alkatrészek. Kábelnek szabvány szerint 75Ω-os koax típus kellene, de igazából ennek csak hosszú kábel esetén van valódi jelentősége. Az árnyékolás azonban kell, és ajánlott a szálankénti árnyékolás. Közös árnyékolóköpeny esetén az éles részeken romolhat a színátmenet, mivel kapacitív (magasfrekvenciás) áthallás jön létre a kábel szálai, így a színösszetevők között.

A szinkronjelek sajnos nem kompatibilisek a TV technikával, így itt szükségessé válik egy kis illesztő áramkör kialakítása. Szükség lesz még egy kapcsolójel átvitelére is, mely a TV-t RGB módba kapcsolja

kép

A neten sok kapcsolást lehet találni, de nagyon sok a Fake, és olyan is van szép számmal, ami bár működik, de ettől még nem nevezhető jónak, pláne nem korrektnek. Sok webshop kész gyári VGA-Scart kábelt árusít, azonban fórumozók keserű tapasztalatai szerint majd mind használhatatlan. Nem szabad ilyen terméket ész nélkül megvenni! (Azért van néhány kiskereskedő, aki saját készítésű működő kábelt árusít) A probléma az előbbiekben említett szinkronjel átalakításban van, sok netes kábel ugyanis hallatlanul igénytelenül míveli ezt, ami akár káros is lehet a TV készülékre! (pl. amikor az 5V-os TTL szinkronjelet csak úgy beveri a TV videobemenetébe) Persze azért akadnak korrekt kapcsolások is, de sokuk túl bonyolult felépítésű, sok alkatrészből állnak, így nem fér bele a dugóba az elektronika, valamint +5V tápot is kell nekik biztosítani.

Sok neten található megoldás átnézése után saját kapcsolás tervezésébe fogtam. Célul tűztem ki, hogy:

  • korrekt szinkronjel közösítést (kizáró-vagy logikai művelettel) és szintillesztést (0.3Vpp) végezzen
  • lehetőleg passzív felépítésű legyen, ne kelljen egy USB-ről külön +5V tápot lopnia
  • minimális alkatrészigény, férjen bele a Sub-D csatlakozó házba
  • legyen kompatibilis Nvidia kártyákon beállítható időzítésekkel, szinkronjel képzésekkel

Előre bocsájtom, az általam készített kábel elsősorban Nvidia kártyához készült, mivel jelenleg nekem is az van, de a tesztek során régebbi ATI kártyákon is jól vizsgázott. Az újabb kártyák sajnos gyakran megkövetelik a VGA vonalon egy eeprom chip jelenlétét, melyből ki tudja olvasni a monitor által támogatott időzítéseket. (ld. később) Ezekhez a gépekhez sajnos ilyen mezei kábel nem nagyon használható, még akkor sem, ha amúgy engedik behekkelni a TV-s szabványoknak megfelelő szinkronjel időzítéseket.

A TV videojelének összetett szinkronjele

Mielőtt a jelközösítő áramkör ismertetésébe kezdenék, néhány szót kell ejteni a TV-technika szinkronjelének felépítéséről. Először is, mindkét szinkronjelünk (VSync, HSync) önmagában negatív polaritású, vagy másképpen inverz. Ezek a komponens szinkronjelek, és ezek összekapuzásából állítják elő a kompozit (közösített) CSync szinkronjelet. (Néhol HS, VS, CS jelölésekkel szerepelnek!). A vevőkészülékben a közösített szinkronjelet szét kell tudni választani a két komponensre. Ennek érdekében a két szinkronimpulzus hosszát különbözőre választották: a sorszinkronjel (HSync) 4.7µs, míg a képszinkronjel (VSync) 160µs széles. A dolog bökkenője, hogy a teljes soridő 64µs, vagyis a VSync jel hosszabb mint a soridő. Ebből az következik, hogy a VSync jel alatt is lemegy néhány HSync impulzus, és ezeket is át kell tudni vinni, de úgy, hogy a jel továbbra is kétállapotú maradjon. A következő ábrán látható módon lett ez megoldva; a széles VSync jelbe belefűrészelik a HSync impulzusait. (Megj: Néhány program képes összetett szinkronjeles időzítést előállítani, ha a VGA kártya is alkalmas rá. Ilyenkor ezt a tilling (vagy néhol serration) opciók bejelölésével tehetjük meg!)

kép

Ahogy az ábrán is látjuk, a HSync jel folytonosan megvan, ott is, ahol a VSync jel éppen kitartja magát. Ehhez hasonló kapuzáshoz XOR (kizáró-vagy, antivalencia) kapu szükséges. Azonban jelen esetben ennél egy picit több is kell, ugyanis, egy XOR kapu +HS/+VS jelekból +CS jelet állítana elő. Ha mindkét komponens szinkronjelet invertáljuk (szoftveresen) akkor a -HS/-VS jelekre sajnos szintén +CS jel jön létre. Két lehetőség van: vagy teszünk a kimenetre még egy invertálót (ezzel XNOR (valencia) kaput kapunk), vagy szoftverből az egyik komponens szinkronjelet invertáljuk. Ugyanis, ha a XOR kapu valamelyik bemenetére invertált jelet teszünk, akkor XNOR kapuként viselkedik. Így tehát, ha +HS/-VS vagy -HS/+VS jelet adunk a XOR kapu bemenetére, akkor az a nekünk szükséges -CS jelet állítja elő! Természetesen a kapcsolás egyszerűségének szem előtt tartása végett ez utóbbit választottam.

XOR kapu: szokták még antivalenacia (ami nemegyenlőt jelent) kapunak is nevezni. Lényege, hogy akkor igaz a kimenete, ha a két bemenete nem egyenlő, vagyis egyiken igaz de a másikon hamis logikai érték van. Igazságtáblázata így:
0,0 = 0
0,1 = 1
1,0 = 1
1,1 = 0
Látható, hogy pont olyan mint a VAGY logikai művelet, csak a 4-ik sornál tér el, kizárja azt a lehetőséget, amikor mindkét bemenete igaz, ezért szokták még kizáró-vagy Ex-OR (vagy csak XOR) kapunak is nevezni.
XNOR kapu: szokták még valencia (egyenlőség) kapunak nevezni. Itt akkor igaz a kimenet, ha a bemenetek egyenlők, vagyis az igazságtáblája pont fordítottja (inverze) az XOR-nak. Ebből az angol elnevezés az Ex-NOR vagy XNOR.

A kapcsolás nem csak XOR logikai IC-vel oldható meg, hanem diszkrét tranzisztoros áramkörrel is, ami most kivitelezés szempontjából helytakarékosabb:

kép

A fenti áramkör akkor vezeti át a magas jelet, amikor egyik tranzisztorának emitterén magas jel van, míg a másik bemenetről a bázisellenállás 0 szinttel ki is nyitja. Ha mindkét bemeneten magas van, akkor nem lesznek nyitva a tranzisztorok. Ha mindkét bemeneten alacsony szint van (föld) akkor eleve nincs mit átvinni, amúgy ekkor is zárva vannak a tranyók.

Már csak az RGB kapcsolójel előállítása van hátra. Sokan +5V-ból visznek át egyenáramot erre a célra, azonban ebben a kapcsolásban nincs +5V tápfesz, mert eleve passzívnak lett tervezve. Vegyük azonban figyelembe, hogy a még TTL szintű összetett szinkronjel a képi tartalom alatt mindig magas szintű, csak a szinkronjelek idejére megy le alacsonyba. Mivel az RGB kapcsolójel sávszélessége megegyezik az RGB alapjelek sávszélességével, így minden féle módosítás nélkül alkalmas RGB kapcsolójelnek. (Régen TXT és OSD számára belső használatra tartották fenn az RGB módot. Ennek szerencsés öröksége, hogy az RGB kapcsolás gyors, akár pixelről-pixelre is működhet) Így a CSync jelet TTL szinten vezetjük át a Scart dugóba, ott közvetlenül felhasználjuk RGB kapcsolójelnek, majd egy 1kΩ-os ellenállással vezetjük át a Video bemenetre, az ott szabvány szerint 75Ω-os bemeneti impedancián nagyjából a szükséges 0.3V-ra esik a szintje. Igazság szerint magát a kapcsolójelet is ellenálláson kellene átvezetni, mert a szabvány 1-3V-os kapcsolójelet ír elő. De úgy vélem, ez az alapjába véve logikai (kétállapotú, digitális) bemenet nem kényes a jelszintre, az 5V-ot még kényelmesen feldolgozza. Ennél sokkal rosszabbak azok a kapcsolások, ahol az analóg videobemenetre szabadítják rá az 5V-os jelet, a várt és szigorúan 0.3V helyett! Ha valaki úgy gondolja, betehet egy 68...100Ω ellenállást sorba a 16-os lábra is, sokkal nem lesz bonyolultabb a kivitelezés.

kép

A két pnp tranzisztor BC556B típusú, a bázisukra kapcsolódó ellenállások ill. a Scart dugóba forrasztott ellenállás is 1kΩ. A két dióda 1N4148. A kábel 4 erű, erenként árnyékolt közös köpenyes jelkábel. A Globiz forgalmaz ilyet 20006 cikkszám alatt (MNC viszonteladóknál kapható). Létezik belőle 6 eres változat is (20009 cikkszámmal), mellyel pluszban a sztereó hangot is át tudnánk vinni.

kép

A kéttranzisztoros XOR áramkör légszerelten kényelmesen befér a Sub-D házba. A két tranzisztor emitter lábát vágjuk akkorára, hogy a tranzisztor tok még beférjen a házba. (Ne lógjon be a ház két csavarja közti szűk részbe!) Ezek közvetlenül be lesznek forrasztva a Sub-D dugóba (13,14-es lábakra) A bázis és kollektor kivezetéseket hajtsuk szét, és vágjuk olyan rövidre, ahogy csak lehet. A bázisok egyik irányba, a kollektorok a másikba (nézd a fenti fotót!). A két pici ellenállást és a két diódát szépen rá lehet forrasztani ezekre a kihajtott lábakra. A jelkábelek árnyékolásait tőben sodorjuk egybe, és egy szál szigetelt vezetékkel vigyük el a csatlakozóig. A kötést zsugorcsővel szigeteljük. Én csak egy ponton kötöttem be a földet a 6-os lábon. A kártyán belül úgyis össze vannak kötve ezek a kivezetések, legfeljebb az analóg és a digitális föld között tesz különbséget, ha kicsit igényesebb a kártya. Ez így nem túl szép, de működik. Ha igénytelennek gondolod, akkor sem kell minden árnyékoltást elvinni a csatlakozóig, elég összekötni a 6-7-8 kivezetéseket.

kép

A Scart dugó szereléséről nem teszek be külön fotót, elég egyértelmű. A TTL CSync jelet először a 16-os lábra kötjük be, majd onnan az 1kΩ-os ellenállással átvisszük a 20-asra. A szinkronföldet a fenti kapcsolással ellentétben a 18-as láb helyett a 17-be is köthetjük, így egyszerűbb a szerelés, nem kell félni, hogy a kis ellenállással zárlatba lép. Ha az RGB kapcsolójelre is szeretnél szintillesztést, akkor a 16-os lábra forraszd a 68...100Ω ellenállást, a 20-asra pedig az 1kΩ-st. Az ellenállások másik kivezetéseit rövidre levágva összecsavarhatod és leónozhatod. Erre megy a TTL CSync jel vezetéke. Szükség esetén ide is lehet tenni zsugorcsövet.

Szoftveres beállítás

Windows-on a következő hasznos programok állanak a rendelkezésünkre:

PowerScrip (demó, de nem időkorlátos)

Webhely: http://entechtaiwan.com/util/ps.shtm

Mindenféle videokártyás tuningra-buzerálásra alkalmas, pl. húzni is lehet vele a GPU-t. Nekünk csak az egyedi felbontás készítése szempontjából fontos. Nem kívánok belefolyni, sok írás található hozzá. Az a baj vele, hogy elég makacs, szórakozni kell a beállításokkal. Könnyen elmegy (nem támogatott időzítésüre vált) a kép, és ilyenkor nem látunk semmit.

WinModelines (freeware)

Webhely: http://www.geocities.ws/podernixie/htpc/modeline-en.html

A Modeline sorokban megadott felbontás időzítés a Linux rendszereknél gyakori, de ez a program Windowsban működik. Míg Linuxon az X-server xorg.conf konfig fájljába kell beírogatni a saját időzítések Modeline sorait, addig ez a program a Windows Registry-be írja bele, természetesen az ott megfelelő formátumba átalakítva. A program rendelkezik egy nagyon jó Modeline sor generálóval is, amit akár a Linux Modeline sorok legenerálására is használni tudunk. Én ezt a programot fogom javasolni egyedi időzítések készítésére. A bevitt felbontás csak újraindítás után lép életbe, és vagy megjelenik a képernyőfelbontások között, vagy nem. Ha nincs jelen, akkor a kártya nem támogatja, változtatni kell rajta. Van a szoftvernek egy tesztelő funkciója, amivel még a szerkesztgetés előtt le lehet csekkolni, hogy hajlandóságot mutat-e a videokártya az adott felbontás kapcsán. Azonban úgy tapasztaltam, hogy sok ezen teszten elbukott egyedi felbontás végül mégis működött. Jól használható a PowerScrip-tel; az itt beregisztrált egyedi felbontást a PS-el tovább lehet finomítani. (pl. ha nem pont középen van a kép, akkor egyszerűen lehet tologatni)

Linuxon is hasznos, Wine-ban elfut. Az elkészített felbontást vágólapon keresztül átmásolhatjuk az xorg.conf konfigurációs fájlba. Ebbe megint csak nem szeretnék belemenni, egyrészt bőségesen találunk xorg.conf buzerálással kapcsolatos anyagot a neten, másrészt pedig nem olyan egyszerű a téma, hogy 1-2 sorban le lehessen írni, ráadásul eléggé rendszer/kártya/driver függő is.

HRC (freeware)

Webhely: http://funk.eu/hrc/

Ez egy nagyon egyszerű kis szoftver, annyit csinál, hogy kiül az értesítési területre, és felbontásokat tudunk rajta állítani. Ebben még nincs is semmi extra, azonban ezeket a felbontásokat gyorsbillentyűkre is lehet tenni. Én pl. CTRL+ALT+F# funkcióbillentyűkre tettem végig az egyedi felbontásaimat. Az alapértelmezett felbontást lehet tenni az F1-re, a többi TV-s felbontást pedig a többire. A program előnye, hogy könnyen be lehet tolni vele olyan felbontást is, amit a Windows alapesetben elrejt (pl. 288 soros fél-PAL üzemmódokat). Ha variáljuk valamelyik egyedi felbontásunkat a PS-el, akkor mindig fusson, és legyen gyorsbillentyűkön (monitoron és/vagy a TV-n) működő üzemmód, hogy ha véletlen eltüntetnénk a képet, akkor egy gombnyomásra vissza lehessen varázsolni egy működő felbontást.

Egyedi TV-s felbontások

Mielőtt belemászunk a saját felbontások készítésébe, meg kell néznünk, mit is jelent a megjelenítendő kép időzítése, és hogyan vannak benne a kép- és sorszinkron jelek:

kép

Az ábrán a sárga mező a képi tartalom. Ez annyi pixelből áll, amekkora a felbontás. Jobbra és lefelé kiegészül az un. Blanking (kioltás) mezővel. Ebben a részben már nincs képi tartalom, ez a szinkronjel helye, és a hagyományos katódsugárcsöves monitorok idejéből visszamaradt képvisszafutási idő. Az ábra tetején és baloldalán láthatjuk magát a szinkronjelet (negatív polaritásban). A képen már látszik, a jobboldali szürke Blanking mező a sorszinkron jelhez kapcsolódik, a lenti a képszinkronhoz. A szinkronjel ennek a sávnak a kb 1/4...fele részében helyezkedik el. Az impulzus előtti rész a Front-porch (első váll), a mögötte lévő a Back-porch (hátsó váll), a szinkronjel pedig a Sync-time rész. A hátsó váll általában nagyobb, mint az első, így hagynak kellő időt a tényleges sor- és képvisszafutásnak (CRT megjelenítőknél). Ami a kép geometriáját illeti, az kell tudni, hogy a Front-porch szélessége határozza meg a jobb margót, a Back-porch a bal margót, a teljes blanking szélesség pedig a képméretet (minél szélesebb a kioltási rész, annál kisebb a kép mérete (természetesen az adott irányban függőlegesen vagy vízszintesen). A szabványban a vízszintes időzítéseket időben (µs) adják meg, pl. PAL szabványban a teljes sorméret (kép+kioltás együtt) 64µs, a kioltás (Blanking) 12µs, ebből az első váll 1.5µs, a szinkronjel 4.7µs a hátsó váll pedig 5.8µs. A képi tartalom 52µs idejű. Függőleges irányban sorokban szokás megadni az időzítéseket. Videokártyák esetében a vízszintes időzítéseket nem µs-ban írjuk le, hanem pixelben. Egyedül a képpont órajelet adjuk meg, majd minden további adatot pixelben (függőlegesen sorok számában, de hát egy sor az egy függőleges pixel, úgyhogy tökre ugyan ott vagyunk...) Nem akarok belemenni, hogyan kell papíron felbontást írni, mert teljesen felesleges, ott van rá a WinModeline szoftverünk.

Modeline sor szerkezete

A fentiekből már nem nehéz kitalálni, hogyan is néz ki egy modeline sorba kódolt időzítés. Egyszerűen csak fel kell sorolni a fenti ábra kitüntetett pontjait.

Modeline "név" órajel HA HB HC HD VA VB VC VD opciók

ahol:

  • név - az üzemód neve (többnyire maga a felbontás szöveges leírása, pl. 768x576_25i vagy csak 768x576)
  • órajel - képpont órajel MHz-ben. Tizedestört, a tizedesjel pont (.) karakter
  • HA - látható vízszintes felbontás, lényegében a blanking ill az első porch kezdete
  • HB - HA+front_porch, lényegében a sorszinkronjel kezdete
  • HC - HB+hor_sync, lényegében a hátsó porch kezdete
  • HD - teljes szélesség látható+blacking rész
  • VA - látható sorok száma, függőleges blanking kezdősora
  • VB - VA+font_porch, vagy függőleges szinkronjel kezdősora
  • VC - VB+ver_sync, vagy másképpen a hátsó porch kezdősora
  • VD - összes sor (látható+blanking)
  • opciók - fel kell sorolni az egyéb opciókat (szóközzel elválasztva), mint pl. interlace, doublescan, ±hsync, ±vsync, stb.

720x576 (DVD által használt)

Modeline "720x576 15,6KHz 50,0Hz" 13.875 720 741 806 888 576 581 586 625 interlace -hsync +vsync

Ez a DVD lejátszók alapfelbontása. Sajnos nem 4:3 arányú, de úgy van kitalálva a DVD esetében, hogy ettől még méretarányos képet adjon. PC-n csak akkor érdemes ezen a felbontáson nézni a filmet, ha az DVD-ről megy, vagy 1:1 felbontású DVD ripp.

A modeline sort a Winmodeline programmal kreáltam, a többi is hasonló mód lett létrehozva:

kép

Ez az ablak a program jobb alsó részén lévő Edit modeline gombbal kérhető. Csak a baloldali részt kell kitölteni, a jobboldalon az impulzusok időzítését a program magától számolja, a kiválasztott szabvány szerint (lenyíló lista a bal felső részen). Tulajdon képpen annyi az egész, hogy beállítjuk a listából a TV PAL 15kHz 50Hz szabványú jelet, beírjuk a kívánt képfelbontást (a függőlegesnek van felső határa, ezesetben 576), a margókat és a két szinronjel polaritását. Fontos, hogy a margóknál a felső és alsó margó mindig nulla maradjon! Ezzel ugyanis a jel Blank (képen kívüli szinkront is magábafoglaló) része nő meg. Ha függőleges irányban kisebb képet szeretnénk, akkor az 576 látható sorok helyett írjunk kevesebbet, mondjuk 540 vagy 480 sort! A bal- és jobb margó szabadon állítható, a hatás annyi lesz, hogy nagyobb képpontfrekvenciát generál a program és így már tud hosszabb bank szakaszt készíteni a kíván látható felbontásra. A jobboldali ablakrészen a Force interlace bejelölése szükséges a váltottsoros időzítéshez.

768x576 (4:3)

Modeline "768x576 15,6KHz 50,0Hz" 14.750 768 790 859 944 576 581 586 625 interlace -hsync +vsync

Ezzel kapjuk az igazi 4:3 arányú képet. Alapértelmezett felbontásnak vehetjük.

1024x576 (16:9)

Modeline "1024x576 15,6KHz 50,0Hz" 19.750 1024 1054 1146 1264 576 581 586 625 interlace -hsync +vsync

16:9 arányú megjelenítésre használható felbontás. Akkor jöhet szóba, ha a 4:3 tévét át lehet kapcsolni 16:9 megjelenítésre, amikor is függőlegesen összeugrik a kép a 16:9 méretnek megfelelően. Ilyenkor fajlagosan sokkal jobb felbontást kapunk, nemcsak azért, mert vízszintesen 1024-re nőtt, hanem mert függőlegesen is relatíve ugyanennyit javul a kisebb felületre jutó ugyanannyi pixel révén. (Olyan, mintha az 1024x768 felbontást alkalmaznánk, csak kitakart részekkel fent és lent) Ha eleve 16:9 képernyőjű a tévé, akkor pedig nem vitás, ez lesz az alapértelmezett felbontás hozzá.

720x540 (4:3 illeszkedő, képről kilógó részek nélküli)

Modeline "720x540 15,6KHz 50,0Hz" 14.750 720 765 834 944 540 563 568 625 interlace -hsync +vsync

Az előző felbontások TV esetén olyanok, hogy a kép egy kis része (kb 3-5%-a) lelóg, nem látszik. Régen így találták ki a korai tévék idejében, egyrészt, mert nem voltak szupersarkított képcsövek (eléggé kerekedtek, és ívesek voltak a szélei) másrészt, mert számoltak azzal, hogy a készülék geometriai beállítása idővel elmászik, és ezért ne jöjjön be egy fekete csík a kép valamely szélén. Ennél a felbontásnál olyan 4:3 arányú képet kapunk, aminek jóesetben nincsenek a képből kilógó részei. Ez persze a tévékészülék beállításaitól is függ. (Érdemes a tévé szervízmenüjében utánállítani a geometriát, ha nem jó ez az üzemmód, mert 99% hogy a hiba abban van, és nem a kártya ad csámpás képet!) Lényege azt hiszem nem szorul magyarázatra, ha számít, hogy minden a képen legyen, akkor ez a megfelelő (pl. játék)

Figyeld meg, hogy a képpont órajel megegyezik a 768x576 felbontáéval (14,75MHz), míg a 720x576 DVD féle felbontásnál kisebb (13.875MHz)! Maga a képidőzítés teljesen azonos a 768x576 féle felbontással, csupán nagyobb margót hagy a felbontás csökkenése árán. Így érhető el, hogy nem lesz a képnek takart része, az illeszkedik a tévé képernyőjének széléhez. A Winmodeline programban ehhez kb 8-9% margót kell beállítani a bal és jobb szélre, de a százalékok helyett egyszerűbb fejben átszámolni: Ha 768 helyett 720 a vízszintes felbontás ugyanabban a képpont órajelben, akkor ez azt jelenti, hogy 768-720=48 pixellel kevesebb a kép látható része. Ez 24-24 pixellel nagyobb margót kíván meg, ami annyit jelent, hogy 24-et le kell vonni a HB és HC értékekből. A függőleges irányú margózás a Winmodeline-ban nem szükséges (nem is szabad), mert ott úgy is 625 teljes sorra tesz 540 láthatót, csak így tudja követni a PAL szabványt a szoftver. Kézi számolásnál, azomban ugyanígy járunk el, VB és VC-ből levonjuk a különbség felét! Megjegyzendő, hogy ilyen módon 640x480 (14.750 640 726 795 944 480 533 538 625 interlace -hsync +vsync) felbontás is készíthető, ekkor azonban már egy fekete keretben látszik majd a kép, ill. a 16:9 módhoz is lehetne készíteni mondjuk egy 960x540 (19.750 960 1022 1114 1264 540 563 568 625 interlace -hsync +vsync) illeszkedőt.

384x288 (352x288) fél-PAL progresszív

Modeline "384x288 15,6KHz 50,0Hz" 7.363 384 395 430 472 288 290 293 312 -hsync +vsync
Modeline "352x288 15,6KHz 50,0Hz" 6.739 352 362 394 432 288 290 293 312 -hsync +vsync

A 384x288 4:3 arányú, a 352x288 pedig a VideoCD szabványnak megfelelő alacsonyfelbontású időzítés. Ezek már progresszív pásztázást valósítanak meg, a két félkép sorai nem egymás közé ékelődnek, hanem egymásra rajzolódnak. Ezekkel a fél-PAL felbontásokkal atomfeszes, vibrálásmentes képet kapunk. Nagyon meggyőző, sok alacsonyabb felbontású DivX-es filmre nagyon is jók, nem csak a látható vonali remegés szűnik meg, de valahogy az egész kép olyan nyugodtabb, nem bántó. 100Hz-es tévén viszont már nem sok értelme van használni. Fontos, hogy itt ne pipáljuk ki a Force interlace lehetőséget, ill. mint látható, a modeline sorok sem tartalmazzák!

512x288 (16:9) fél-PAL progresszív

Modeline "512x288 15,6KHz 50,0Hz" 9.859 512 527 573 632 288 290 293 312 -hsync +vsync

Ugyan az mint az előző, de 16:9 üzemmódhoz, és az előbbitől jobb felbontással. Az előző időzítés jó, de azért csak-csak határeset, de ebben a legtöbb film tényleg simán élvezhető, nem veszed észre hogy alacsony-felbontásban nézed, a feszes kép meg már-már többet hoz a konyhára, mint a picit kisebb felbontás. A 768x576-ot simán veri, ha a film 16:9 vagy szélesebb! Próbálgasd, hogy nálad melyik jön be jobban!

A 60Hz-es NTSC felbontásoktól én most eltekintek, kipróbáltam őket, de igazából nem nagyon hatottak meg. Ráadásul nálam a tévé geometria PAL-ra van igazítva, és NTSC-ben kicsit torzít. Sok-sok további Modeline sort (köztük az alap 640x480 NTSC-t) találunk ezen az oldalon!

Modeline sorok igazítása

A fent közölt Modeline sorok a szabványos PAL jelet követik, már amennyire tudják. Pl. a 160µs képszinkronjel hossza nem írható le, mivel az 2.5 sor, és csak egész számok írhatók be a Modeline sorba! (Kivéve a képpont frekvencia) A WinModeline program pl. átírja a generált formulát olyanra, hogy azt a VGA kártya lehetőleg meg is egye. Pl. a 625 sort 624 vagy 626-ra kerekíti. (Újraindítás után lesz látható) Úgy vélem, a jó (működő) Modeline sornak feltétele, hogy a függőleges időzítést leíró 4 számértéke mind páros legyen (váltottsoros üzemmód esetén), osztható kell hogy legyen kettővel! Oka, hogy a VGA kártya közvetlenül félképeket akar időzíteni velük, ezért megfelezi őket. A PowerStrip programba látszólag be lehet írogazni mindenféle páratlan számot, de ez a szoftver is átalakítja az időzítést, és valójában nem azt csinálja a kártya hardveresen, mint amit a számok leírnak. Ami nagyobb probléma, hogy úgy vettem észre, vannak olyan időzítések, amik egyik kártyával működőképesek, de másikon (Ati/Nv) meg nem. Így sajnos nem lehet univerzálisan működő modeline sorokat osztogatni, legfeljebb olyanokat, amik X-Y-Z stb kártyákon tesztelten működőképesek. Ha nem működik a modeline sorod, próbáld átírni a VA,VB,VC,VD számokat. Ügyelj, hogy mind páros legyen!

Plug'n'Play kábel - eepromos kiegészítés

kép

Bizonyos kártyáknál és/vagy operenciás rendszereknél (Win7) feltétel, hogy a csatlakoztatott kijelző Plug'n'Play legyen. Olyan esetben, amikor az operációs rendszer egy monitor VGA dugójának bedugására hardver csatlakoztatást jelez, biztosan így van. Ekkor az egyedi felbontások időzítési adatait a rendszer a kijelző eszközből próbálja meg lekérni. Ennek alapja egy i2c buszon kommunikáló soros eeprom memória, aminek a tartalmát egyszerűen letölti a gép, és kiolvassa belőle a kijelző tulajdonságait (nevét, gyártási számát, támogatott szabványos felbontások és időzítések, egyedi felbontások és időzítések, energiaga-menedzsment adatok stb.)

Ilyen eepromos kiegészítést nem nehéz készíteni. Kényelmi szempontból akkor is jó szolgálatot tesz, ha amúgy be tudtuk szögelni a rendszerbe az egyedi felbontásainkat. A chipbe programozandó adatstruktúra 128 bájtból áll és EDID (azaz Extended Display Identification Data) a becsületes neve. A chippelést bármilyen kábelen meg lehet csinálni, nem csak az itt közölt kábelhez jó. Ha már van valamilyen működő VGA2SCART kábeled, azt is kiegészítheted az EDID adatokat szolgáltató chippel, természetesen a kábelednek megfelelő időzítések- és jelpolaritások felprogramozásával.

kép

Mindenekelőtt szükség lesz egy 24Cxx soros i2c buszos eeprom memóriachipre. Boltban számtalan fajtát beszerezhetünk, különféle méretekkel. Nekünk 128 bájt kell az EDID tárolására, ami egyben a legkisebb méret is (24C01), vagyis nem lehet rosszat venni! Rengeteg helyen alkalmaznak ilyen memóriákat, én a saját példányomat egy öreg GoldStar tévéből nyertem ki, ahol vélhetően a letárolt TV adások hangolási adatait tárolta valaha. Típusa: X24C02, tokozása DIP8. Elfekvő, bedöglött monitorokban is találsz. (Közben egy másik kábelemhez SGS-Thomson 24C16-ot kukáztam egy Universum tévéből)

kép

Az IC lábait be kell hajtani, és/vagy le kell törni az elvékonyodott részt. Ekkor szépen elfér, külső alkatrészt úgy sem igényel. Az 1-4 lábak össze vannak kötve és földre mennek (VGA 10-es tüske). A 8-as láb a táp, 7-es az írásvédelem, ami szintén földre megy. Az 5-6 lábak az i2c busz (SCL, SDA), ezeket csak be kellett kötni a Sub-D csatlakozóba a 12 és 15-ös kivezetésekbe. A pontos bekötés a következő:

kép

Az eeprom tápellátása gyári monitorokban a monitor tápegységéről megy, de elvben a VGA csatlakozó 9-es lábáról is működnie kellene. Átnéztem néhány monitor kapcsolási rajzot, láttam olyan megoldást is, hogy diódával közösítették a monitor tápja felől érkező +5V-ot a VGA 9-es lábáról érkezővel. Én nem kötöttem be a chipet a VGA 9-es lábra, inkább kilógattam egy rövid drótot USB dugóval, és USB-ről oldottam meg a tápellátást. (Ezzel ugrott a cikk elején kikötött passzív működés kritérium, de a Plug'n'Play adta előnyöket és kényelmet nézve megéri!)

Az EDID megírása

Edid 1.3 szerkesztésre akad program a neten, Phoenix EDID Designer 1.3 a neve:

kép

A program About lapján megjelölt hivatalos webhely sajnos már nem él, guglizni kell, több helyről is letölthető. Nézzük át, mit is lehet ill. kell beállítani az EDID-hez! Az első fülön, ahogy a fenti kép is mutatja, bemutatkozik a monitor. Gyártó (Vendor) ID három csakbetű lehet. Én RGB-t írtam be, és 0000-át. A gyártás hete és -éve (beírhatod a naptári hetet és évet, amikor elkészítetted a kábeled). A Basic Display Parameters fülön a jelekre vonatkozó adatokat kell megadni:

kép

A jel nagysága 0.7/0.3V, ez azt jelenti, hogy 0.7 a teljes csúcstól csúcsig jel, és 0.3V a sötétszint. A jel így a TV szabványoknak megfelelő, 0.3-1V közötti. Szinkronjelnek szeparáltat kell beállítani. (Ahogy korábban volt már róla szó, a kompozit csak bizonytalanná tenné a kompatibilitást, és ha már van egy jó szinkronjel közösítő, akkor miért is lenne más?) Kijelző méretnek beírtam 40x30cm-t, ezzel 20''-os kijelzőnek látszik. A számok igazából azért kellenek, mert előfordulhat, hogy valami ebből akarja megtudni a kijelző méretarányát. Ha gondolod, beírhatod a TV-d képernyőjének méreteit, csak akkor az már nem a kábelre vonatkozó adat, ugyanis az bármilyen tévébe bedugható, kicsitől a nagyig. Jelöljük még be az RGB-colour-t, a Preferred timing mode (ez bíztatja a számítógépet az általunk beírt egyedi felbontás preferálására), valamint a gamma értékét kell még 2,2-re állítani, ami itt 220-as érték. A következő két fülön semmit nem kell bepipálni, az utolsó viszont az igazi lényeg:

kép

Itt kell megadni az egyedi időzítéseket. Összesen 4 saját időzítést lehet bevinni, ami nem túl sok, át kell gondolni, mi szerepeljen benne. A Block1 a natív felbontásé, ami ide van beírva, azzal nyit majd az oprendszer, amikor PnP felismeri a kábelt. Az adatok formátuma eltér a Modeline sorokban megismerttel. Nézzük sorra:

Pixel ClkKéppont órajel, ez történetesen még egyezik a Modeline sorban megadottal.
H Active PixelLátható vízszintes képpontok, a kép vízszintes felbontása. Még itt is ugyan az, mint a Modeline, beírhatjuk HA értékét.
H BlankVízszintes blanking rész nagysága. Innentől különbözik a Modeline-tól, úgy számolhatjuk ki, hogy a Modeline sorban jelölt HD-ből kivonjuk HA-t. (HD-HA)
H Sync OffsetA vízszintes szinkronjel eltolása a blanking részen, ez nem más, mint a front porch szakasz. Kiszámítása: HB-HA
H Sync WidthA vízszintes szinkronjel szélessége. HC-HB
H Image SizeA vízszintes fizikai képméret mm-ben, én beírtam hogy 400.
H BorderA vízszintes margó, én nullát írtam.
InterlacedVáltottsoros képet készít, be kell jelölni!
V Active LinesFüggőleges félképenkénti(!) sorok száma. Figyelem, mert ez már trükkös, nem a teljes képre, hanem a félképre vonatkozó adatokat kér! Az 576 teljes függőleges felbontás felét kell beírni, ami 288. (Itt láthatjuk, hogy miért kell a modeline sorban minden függőleges adatot páros számmal megadni! Ez a nyers időzítés, amit a VGA kártya lát. Megjegyzem amúgy, hogy a VGA kártya ebbe még mindig belepiszkál, mert a két félkép sorait egymásba kell fésülnie, amihez 2x fél sornyi időzítési hibát kell beletenni a jelbe.
V BlankFüggőleges blanking sorainak száma. Itt is felezni kell: (VD-VA)/2 és itt már meg is akadunk, mert ha a szabvány által kihirdetett 625 sorral számolnunk, akkor páratlan szám jön ki a blanking-re (49), aminek a fele tört! (24.5) Kerekíteni kell, vagy le, vagy fel! (lásd, hogy a Winmodeline által elkészített időzítések vége újraindítást követően átalakul: 625-ről 624-re, vagy 626-ra.) 624 teljes sor esetében 24, 626-nál 25 értéket kell beírni. Nálam mindkettővel működik.
V Sync Offset,
V Sync Width
Függőleges szinkronjel eltolása és szélessége. Számítása ua. mint a sornál, de most is felezni és kerekíteni kell. A legegyszerűbb amúgy, ha másolod a képről az én adataimat, mert ez egy működő időzítés! (2, 3)
V Image SizeFüggőleges fizikai képméret mm-ben. 4:3 felbontás esetén 300, de 16:9-nél 225-öt írjuk bele. Ez nem a kijelző mérete, hanem az azon megjelenő képé! Az oprendszer elvben ezt is használhatja méretarány lekérdezésre, úgyhogy célszerű jó adatot írni.
V BorderUa. mint H Border, nulla.
Stereo Display3D megjelenítésre vonatkozik, None!
Sync SchemeItt a szinkronjelek beállítása jön, digitál szeparált legyen jelölve, és csak az egyik (nálam a V) legyen pozitív.

Ha nem használjuk ki mind a négy időzítési lehetőséget, akkor a jobb felső sarokban Timing helyett Monitor-t jelöljünk be. Ekkor választhatunk egy egész sor kiegészítő tulajdonság beállítása közül. Pl. nevet adhatunk a monitornak, megadhatjuk a frekvenciákra vonatkozó alsó és felső korlátokat (egyedi időzítés miatt ez nem szükséges), de igazából nem olyan hasznos dolgok ezek.

Kitöltést követően készítsünk mentést, és egy exportot is .raw kiterjesztéssel. Utóbbi az égetéshez kell majd.

A fentiek megkönnyítésére készítettem egy kis kalkulátort OpenOffice Calc-ban: Modeline2EDID_calc_v1.ods

Az általam használt EDID fájl (a cikk írásakor aktuális) négy időzítéssel:

  • 768x576_25Hz (4:3) Interlace (alapértelmezett)
  • 1024x576_25Hz (16:9) Interlace
  • 720x540_25Hz (4:3) Interlace (képernyő széléhez illeszkedő)
  • 512x288_50Hz (16:9) Progresszív fél-PAL

Letöltés:

Az eeprom felprogramozása

Elvileg a PowerStrip tud EDID-et felülírni (égetni) a VGA csatlakozón keresztül. Nekem viszont nem sikerült, bármit is csináltam. Nem talált eepromot. Nem csak a kábelen, de két gyári monitorban sem. Sőt alaplapi Intel és Nv Pci-E kártyával sem. Nagy kár, mert nagyon kényelmes módja lehetett volna a programozásnak. Eeprom égetők után kellett nézni.

kép

A soros-porti pár alkatrészes eeorom égetőknek (mint pl. a fenti képen látható) nicns túl jó hírük, megbízhatatlannak tartják őket PIC-körökben. Mindenesetre egy ilyen szerkezetet megépítettem (rögtönöztem) egyet, és egyszerűsége (igénytelensége) ellenére eddig jól működik, már vagy tucatszor átírtam vele a saját kábelem eepromját.

kép

Tápellátást kap a chip az USB-ről, ezért az eredeti égető áramkörről ezek az elemek lemaradtak. Az adatvonalakat kell csak megépíteni, ami nálam 2db 2.2kΩ ellenállás és 2db 5.1V zennerből áll. Az órajel (SCL) csak kifelé megy (a chip felé), az adatjel (SDA) kétirányú, ezért ott van egy visszakötés is. Az én példányom soros port felőli csatlakozója így fest:

kép

Az égető másik vége alapesetben 15 pólusó 3 soros Sub-D (VGA) aljzat, amire az égetéshez rá kell dugni a kábelünket. Mivel nem találtam itthon elfekvő aljzatot, ezért ideiglenesen egy egyszerű (igénytelen) megoldást válaszottam, pici PC-ben használatos (pl. előlapi gombok, LED-ek, USB kivezetés) sarukat szúrok a kábelem VGA dugójának tüskéire:

kép

Igényes megoldás lehet, ha sikerül szerezni egy ilyen kettős Sub-D házat: (régen RS232 toldóként létezett)

kép

Ez mintegy toldóként (pl. mint a DVI/VGA gyári toldó) rákerül a kábelünk VGA dugójára, és úgy megy be a számítógép soros portjába. Természetesen a tápfesz ebben az esetben is az USB-ről megy.

Égetőszoftver

Égetéshez a PonyProg nevű programot használom, szinte nem is kell kommentálni, annyira egyértelmű a használata.

Égetés előtt be kell állípani a használt COM portot és kalibrálni kell a COM port időzítéseit (Setup menü). Be kell állítani a 24Cxx chip típusát, ami lényegében az xx szám, ez adja, hogy hányszor 128 bájtos a tárolója (hány kbit). Ha ez megvan, ellenőrzésképpen olvassuk be az eepromot. Ha jól működik, akkor megnyitjuk a korábban leexportált .raw fájlt, és felprogramozzuk a chipre. Ha a chip mérete nagyobb 128 bájtnál (ami elég valószínű), akkor FF bájtokkal (üres rész) tölti ki a fennmaradó részt, ez így pont jó. Újra kell indítani a gépet, hogy újra beolvassa a kábel EDID-jét, majd ellenőrizhetjük, hogy stimmelnek-e a felbontások. (Egyes videokártyáknál elég csak ki/be dugni a VGA csatlakozót)

Figyelem, óvatosan járjunk el, a csatlakozáskor, nekem ugyanis sikerül egy eeprom chipet tönkrevágnom! Először az USB csatlakozót kell bedugni, hogy áram alá kerüljön a chip, s csak ezután csatlakoztassuk a VGA dugót! Sok helyen (gyári monitorokban) az eeprom chip SCL,SDA lábait ellenállással felhúzzák a +5V-ra. Alapesetben ezek nélkül is működik a kábel, mivel a VGA csatlakozó mögött a videokártya felhúzza az i2c buszt. Ha viszont a kábel nincs bedugva, de az USB igen, akkor ezek a lábak a levegőben lógnak. Ha úgy érzed, két 4.7kΩ-os ellenállást beköthetsz az IC 5-ös és 6-os lábára, másik végüket pedig a 8-as lábon a tápfeszre forrasztva! Ha elfér, egy 100nF-os kerámia (tárcsa) kondenzátor is beforrasztható az IC 4 és 8-as lábára, tápfeszültség hidegítésre.

kép

Működéspróbák

Ha minden simán ment, akkor Windowsban és Linuxban is igazi PnP kábelt kapunk, azonnal működik, és választani lehet az általunk programozott üzemmódok között.

kép

GeForce LE7300, Windows XP


kép

GeForce LE7300, Linux Mint (Mate környezet)


Azért az lényeges, hogy megfelelő driverrel telepítve legyen a videokártya, ez Windowsban nincs is másként, Linuxnál viszont jól elvan a rendszer a standard meghajtóval is, sok HW tulajdonságot így is kiaknáz a kártyában (pl. átlátszóság, videógyorsítás), de hogy minden működjön (az egyedi felbontású kábelünk is) szükséges az NVidia zárt meghajtó telepítése. Ez azonban nem okozhat problémát, én Ubuntu 12.10 (Unity), Lubuntu 12.10, Linux Mint 13/14 (Mate/Cinnamon/GNOME-Classic/KDE környezettel) és Fedora 17-en (GNOME-Shell/GNOME-Classic) próbáltam, és mindenhol rögtön (bűvészkedés nélkül) működött.

Példaként szerepeljen még egy régi Radeon 9800-as kártya Win XP-n. (javításra hozták ezt a gépet) Csak simán rádugtam a kábelt és rögtön flottul ment:

kép

Radeon 9800, Windows XP


Érdekes, hogy ennél a gépnél a Windows az üzemmódoknál egy sor szabvány VESA között kellett kikeresgélni a sajátokat, ill. valamiért nem engdte bepipálni a monitor által nem támogatott felbontások elrejtése opciót. A Catalystben viszont már csak azokat látjuk, amik a kábel eepromba vannak égetve.

Végül van még egy Ati HD kártya, mely Windows XP és Windows 8 operációs rendszerrel lett sikeresen tesztelve:

kép

Radeon HD5670, Windows 8


Ennél a kártyánál az volt a számomra meglepő, hogy olyan időzítések is megjelentek, amiket nem én programoztam a kábelbe. Egyszerűen volt ilyen a videokártya illesztőprogramjában. (pl. 640x480@25Hz, 720x576@25Hz) Erről a kártyáról azt kell tudni, hogy korábban -igaz másik gépben- már volt vele egy sikertelen teszt, de akkor még nem volt PnP a kábel. Ez is azt mutatja, hogy bizony van, hogy ennyit számít, az eepromos kiegészítés!

Sajnos problémák is vannak ezzel a kábellel. Pl. az én gépemen (Intel DG31PR alaplap + Nvidia GF7300LE kártya) Windows 7 és 8 alatt nem az előírt időzítéssel dolgozik a kártya, annak ellenére, hogy XP és majd minden Linux rendszernél tökéletes! A sorszinkronjel kétszeres, középen van egy sorkioltási oszlop cikk-cakkban. Olyan is előfordult másik verziós NVidia meghajtóval, hogy jó volt a sorszinkronizálás, de megduplázta a képsorok számát és 12,5Hz-nek látta a képfrekvenciát. Ekkor egy vibrálást produkált, mintha két képet vibráltatna egymáson. Valamelyik esetnél sikerült szinkronizált képet csinálni 768x144 beállítással és fele képpontfrekvenciával, amit aztán 768x288-nak észlelt, de függőlegesen kétszeresen nyújtott volt a kép. (doublescan-t alkalmazott kérés nélkül!) Intel/Ati kombó HD-5xxx szériás (nem tudom pontosan) laptopon Win7-ben szintén volt egy sikertelen teszt: nem volt hajlandó interlaced módban dolgozni, amúgy minden jó lett volna.

Sajnos továbbra is igaz, hogy a kábel működése meglehetősen bizonytalan, így nem tudom garantálni, hogy egy sima utánépítéssel működni is fog nálad! A cikket ezért inkább részekre bontva érdemes hasznosítani, pl. a kábel PnP-sítése (chippelése) önmagában egy hasznos része, vagy ha korábban fórumokon, oldalakon talált kapcsolások nem működnek, akkor nálam is van még egy alternatíva, amit ki lehet próbálni. Fordítva is igaz: attól hogy az én kapcsolásom Nálad nem működik, még működhet más, fórumokon/magánoldalakon bemutatott jelközösítő kapcsolás!

Irodalom:

A cikk- és a saját használatra készített kábel elkészüléséhez rengeteg segítséget nyújtott néhány igen jó és hasznos internetes oldal. Ezúton szeretnék köszönetet mondani a következő oldalak szerzőinek, valamint a listában szereplő fórum aktív tagjainak: